Néhány dolgot magunk is ellenőrizhetünk a fűtésünkkel kapcsolatban. Összeszedtük 6 pontban melyek azok a bárki számára elvégezhető apró lépések, amely a jól működő fűtésrendszerhez elengedhetetlen.
- Víznyomás ellenőrzés: a gázkazánokon van egy nyomásmérő óra, amely vagy közvetlenül látszik, vagy le kell hajtanunk egy kis táblát, hogy hozzá férjünk a vezérléshez. A kazánban a víznyomás 1-1,5 bar között kell, hogy legyen.
- Utántöltés: Ha a víznyomás alacsony, azaz 1 bar-nál kisebb, vizet kell töltenünk a rendszerbe. Mindegyik gázkazán alján van egy kis csap – általában fekete színű -, melyet megnyitva vizet engedhetünk a rendszerbe. A csapot megnyitva töltsük addig a rendszert, míg a nyomásmérő mutatója 1-2 bar közé nem kerül. Ezután zárjuk el a csapot.
- Légtelenítés! A radiátorokat többnyire légtelenítő szeleppel látták el, mely csavarhúzóval nehezebben, légtelenítő kulccsal könnyebben nyitható. Nyissunk óvatosan a szelepen, és hagyjuk a levegőt kiáramolni. Spriccelő, szuszogó, bugyborékoló hangon távozik a levegő, majd amikor már kis sugárban folyik a víz, zárjuk le a szelepet. Minden radiátornál végezzünk légtelenítést. Ha ez megtörtént, a gázkazánon ellenőrizzük a víznyomást, ha alacsonyabb lett, mint 1 bar, töltsük fel vízzel a rendszert.
- Hallgassuk, és figyeljük meg a kazán működését! Ha fura hangot tapasztalunk, a szivattyú hangosabban jár, akadozik, nehezen akar begyújtani a kazánunk, akkor minden esetben hívjunk szerelőt. Ha rendellenes égést tapasztalunk, nagy lángok csapnak fel, nagy légnyomással berobban a kazánunk, szintén szerelőre lesz szükség. A gázkazán nem játék, ne kockáztassuk a készülék meghibásodását télvíz idején.
- CO jelző: nyílt égésterű kazánok esetében mindig használjunk szénmonoxid jelzőt. Kéthavonta nem árt tesztelni a készüléket. A tesztgomb hosszú lenyomásával a készülék villog, illetve hangot ad, amely azt jelzi, hogy az életmentő eszköz megfelelően működik.
- Gázszag: ha gázszagot érzünk a készülék körül, akkor haladéktalanul hívjunk szerelőt!
