Gépangyal

Segítség laikusoknak az épületgépészetben

Betiltották a hagyományos gázkonvektorokat!

2018. február 23. 14:06 - gázvan

Nehéz helyzetben a családok: már nem szerelhetők fel régi típusú konvektorok

1.jpg

Év elejétől már nem lehet hivatalosan régi típusú konvektorokat üzembe helyezni csak olyat, ami megfelel a szigorodó előírásoknak. Különbség az árakban akár a duplájára, háromszorosa. Ma, Magyarországon a gázkonvektor-állomány megközelíti a hárommillió darabot. Ennek több mint 80 százaléka elavult, nem biztonságos, jelentős részük életveszélyes – elodázhatatlan tehát a cseréjük. De mit tehetnek a kispénzű családok?

Szigorodó jogszabályok

Az Európai Unió gyakorlatának megfelelően – az energiahatékonyság jegyében – a konvektorokra vonatkozó követelményeket is szigorították. 2018. január 1-jei határidővel szigorodtak az előírások, és ennek hatásait a napi gyakorlatban mostanra már érezzük. Sok a panasz, nincs pénz a cserére, a szerelőktől megoldást várnak. 2018-tól január 1-jétől a követelmények kiegészültek a 1188/2015/EU rendelet szigorúbb és a 1186/2015/EU rendelet energiahatékonysági címkézésre vonatkozó követelményeivel. Idén a gázkonvektorokra vonatkozóan nemcsak a fokozott energiahatékonysági, címkézési, de a szigorúbb NOx-kibocsátási feltételek is életbe léptek. A követelményeket már csak a jóval drágább, akár sokszorosába kerülő gázkonvektorok tudják csak teljesíteni. A helyzet tehát teljesen analóg az atmoszferikus és kondenzációs kazánok közötti átállással, azzal az eltéréssel, hogy a hatályos jogszabályok szerint a tavaly forgalomba hozott gázkonvektorok idén még üzembe helyezhetők. Azonban a készletek fogytán vannak, és a problémák egyre nagyobb méreteket öltenek.  

Milyen változások mennek végbe egy készülék esetében? A legfontosabb, hogy az új konvektorok NOx kibocsájtási határértéke (56 mg/kWh) tovább szigorodott.) Ezeknek a további szigorításoknak a teljesítése, a gázkazán fejlesztésekhez hasonlóan, a gázkonvektoroknál is további égőfejlesztéseket von maga után, ami drágítja a berendezéseket.

A gázkonvektorokba beépített mechanikus hőmérséklet-szabályzók helyett elektromos szerkezeteket, heti programozású szobatermosztátot építenek be, vagy ablaknyitás-érzékelőket, távirányítókat, jelenlét-érzékelőket alkalmaznak. A gyártók arra törekednek, hogy minél jobb kategóriájú készüléket állítsanak elő. A gázkonvektorok esetén az „A” energiahatékonysági osztályt elérni már ma is küzdelmes, és a jövőben még nehezebb feladat lesz. „D” energiahatékonyságú osztályúnál gyengébb lokális fűtőkészülékek 2018. január 1-jét követően nem hozhatók forgalomba az EU területén.

3.jpg

A régi gázkonvektorok veszélyei

A gázkonvektorcseréknek az energiahatékonyság javításán túlmenő, járulékos hasznai is lesznek, amelyek megszüntetik a nagyon régi gázkonvektorok által okozott veszélyeket. Az elavult gázkonvektorok mechanikus vezérlése nem megfelelő. Az 1982 előtt gyártott, CR-1 gázszeleppel készült konvektorokban még nincs ún. „békazár” sem, emiatt a főégő nem tud 30%-os terhelésről egyetlen kapcsolással teljesen kikapcsolni, átugorva a veszélyesen alacsony terhelésű üzemmódokat. Ugyanakkor ezeket a készülékeket – a túlfűtés elkerülése érdekében – mégis szinte minden esetben szabálytalanul úgy állítják be, hogy folyamatos üzemben 0–100% teljesítmény között szabályozzanak. Azaz a szabályozási tartományuk a gyakorlatban magában foglalja a veszélyes 0–30%-os tartományt is: 20 és 30 százalék közötti teljesítménynél a főégő már nem tud stabilan égni, hanem vibrálni kezd, meg-meggyullad, miközben a gyújtóégő folyamatosan ég. Ilyen üzemben a konvektor kb. 5000 ppm szén-monoxidot gyárt. Régi konvektorok esetén szén-monoxid-függöny mérhető az épület homlokzata előtt, melynek egészségügyi kockázatát nem szükséges részleteznünk.
Ha a mechanikus vezérlő 20% alá szabályozza a teljesítményt, akkor a főégő egyszerűen nem gyullad be vagy kialszik. Ilyenkor a gáz elégetlenül távozik a szabadba, a külső fali készülékek szélvédő kosarán át, vagy kéménybe kötött gázkonvektorok esetén a kéményen át. Gondoljuk végig, hogy mekkora energiapazarlást okozhat az, hogy a gáz elégetlenül távozik a készülékből! Ezzel egyidejűleg be kell látnunk azt is, hogy a mai gyártású gázkészülékek telepítési szabályait nem ezekhez az elavult készülékekhez kell igazítanunk, mert ilyen elavult készülékek ma már nem kaphatók. A telepítési szabályozást mindig az aktuálisan kapható új készülékekhez kell igazítani, mert az új készülékeket telepítjük, nem a régieket! Az ErP-előírásoknak megfelelő gázfogyasztó-készülékek képességeihez a vonatkozó EN 15287-2 európai szabványban rögzített követelmények teljesítésének megkövetelése tartozik, a homlokzati égéstermék kivezető terminál elhelyezésére vonatkozóan, mint telepítési feltétel.

A harmadik, súlyos probléma az elavult konvektorokkal, hogy 1980–1982 előtt azbeszttömítéseket használtak, mert azt, hogy az azbeszt rákkeltő, csak ezt követően ismerték fel. Ezért ilyen tömítés található az 1982 előtt gyártott gázkonvektorok hőcserélői között, a gyújtóláng vagy a nézőüveg alatt. A tömítések szélei szabad szemmel is jól láthatók, ami azt jelenti, hogy az azbesztszálakat a szoba levegőjének a konvektor által keltett cirkulációja kiragadja, és beszállítja a szobai légtérbe, így az azbeszt súlyosan rákkeltő hatása a szervezetbe kerülve érvényesülni tud. Ezt az állapotot mielőbb meg kell szüntetni!

Cserét sürget a szakma

Az itt felsorolt élettani hatások, a gazdaságtalan működés fokozottan indokolttá teszik a régi gázkonvektorok cseréjét. Magyarországon megközelítőleg 3 millió a beépített konvektorok száma, ebből 2-2,5 millió ténylegesen üzemel is. Elsősorban az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók használják ezt a tüzelőberendezést, így előfordulhat, hogy a téli hidegekben csak egy szobát fűtenek. Ezeknél a felhasználóknál jellemző az, ha elromlik az egyik konvektor, akkor átköltöznek a másik szobába, ahol még működik a másik, nem javíttatják, pláne nem cseréltetik a berendezést. A konvektorállomány jelentős része, kb. 60 százaléka az elavult, egészségre ártalmas kategóriába tartozik. Mielőtt még „lehordanánk a sárga földig” a konvektorokat, meg kell említenünk azt, hogy a megelőző fűtési módoknál jóval korszerűbb, hatékonyabb berendezések. Megjelenésüket követően nem kellett szenet hordani a pincéből, nem volt kosz, és jelentősen csökkent a károsanyag-kibocsátás is. A készülékek legnagyobb teljesítménynél mért 78-85 százalékos üzemi hatásfoka sokszor jobb, mint az egyidős, hagyományos atmoszferikus gázkazánoké. A ’82 után „békazárral” gyártott és felszerelt gázkonvektorok már sokkal jobban szabályozottak voltak, nem termelik a szén-monoxidot, és gazdaságosabbá vált a működésük is. Elsősorban tehát az ősrégi konvektorokat kellene – első körben – lecserélni, mert ezekhez képest ma óriásinak mondható az előrelépés műszaki szempontból. A konvektorral rendelkező házak esetén a konvektoros fűtésrendszernek a legtöbb esetben nem létezik más, észszerű alternatívája, mint magának a fűtőberendezésnek a cseréje, ahogy ez igaz más esetekben is.

fondital-gazelle-03.jpg

Szólj hozzá!

Kanossza járás kazántól kazánig

2018. február 21. 16:54 - gázvan

Egy jó szakember bevonása pénzt takarít meg

nothink.jpg

Saját kárán tanul az ember a legtöbbet. Tanulságos történetünk ez alkalommal a beruházó szemszögéből mutatja be, mit jelent az, ha szakember nélkül, saját elképzelésektől vezérelve, fél információkra építve kezdi el valaki háza energiatakarékosabbá tételét. Nagyon sokba kerülhet!

Megtetszett neki az újdonság

Egy Pest megyei településen, átlagos, 87 m2-es, egyszintes családi házban játszódik a történet. A tulajdonos elhatározta, hogy búcsút int a gázszolgáltatásnak, lecseréli nyílt égésterű gázkazánját és függetlenebb, általa olcsóbbnak gondolt rendszerre vált. Érdeklődése a korszerű technológiák iránt egy meghatározó élményre vezethető vissza. A kilencvenes évek elején Németországban egy szakkiállításon találkozott először napkollektorokkal, már akkor elhatározta, ha házat épít, beruház egy ilyen rendszerre. Az álomból valóság lett, a beköltözés pillanatában már ott volt a saját napkollektor a háztetőn. A fűtést akkor még egy fali gázkazán, a használati meleg víz ellátását pedig egy gázbojler biztosította, melyre rásegített a kollektor. Már az első pillanatban szóba került egy vegyes tüzelésű kazán rendszerbe állítása is, mert egy családi háznál mindig van mit elégetni, és ennek a hőenergiáját hasznosítani.  Ahogy azonban a gáz ára emelkedett, a tulajdonos alternatív megoldáson kezdett gondolkodni. A vegyes tüzelésű kazánt végül is teljes egészében rendszerbe állították, ami kezdetben jó megoldásnak tűnt, csak azzal nem számoltak, hogy idősebb korban egyre nehezebb lesz a fűtés kezelése, a tüzelő előkészítés.

Elátkozott napenergia

Ekkor jött az ötlet, hogy kiválthatnák a szilárd tüzelésű kazánt is, így majd teljes egészében a napenergiára hagyatkozhatnak.  A tulajdonos felszereltetett néhány napelem cellát a háztetőre, és „hasra ütés” szerűen megvásárolt egy 500 literes víztartályt, melybe egy villamos fűtőpatront építetett be. A tulajdonos mára belátta, itt követte el az első nagy hibát. Nem fordult ugyanis olyan szakemberhez, aki szakmai érvekkel alátámasztva megvétózta volna ezen döntését.  Sajnos a rendszerrel csak 50 °C-os vízhőmérsékletet lehetett elérni, amely a radiátoros fűtéshez maximum szeptember végén és október elején elegendő.  Ahogy azonban beköszöntött a hideg időjárás, kevésnek bizonyult a rendszer a komfortos fűtéshez.

infra.jpg

Ezt a helyzetet tehát meg kellett oldani. A háztulajdonos hétvégenként infrapanelek telepítésénél segédkezett, így szinte kapóra jött az ötlet, miért ne lehetne neki is ilyen rendszere. Az egyik helyen megkérte a telepíttetőket, hogy hadd jöjjön vissza decemberbe, amikor meggyőződhet arról, hogy működnek az infrapanelek. Szakemberhez még ekkor sem fordult, inkább megbízott mások tanácsában. Az infrapanelt telepíttető hölgy elégedett volt a rendszerrel, így főhősünk kapva-kapott az alkalmon, belevágott, ő is kiépítette a saját infrapaneles rendszerét.  Nagyon kellemes, nagyon szép, nagyon jól is dolgozik, sajnos van egy szépséghibája, hogy legalább háromszor, négyszer több napelemre lenne szükség, hogy a költségeket teljesen fedezni tudja. Erre sem az anyagiak, sem pedig a hely nem adott. Így a háztulajdonosnak most van egy méregdrága villanyfűtése. Ez az érv azonban már meggyőzőnek bizonyult ahhoz, hogy a háztulajdonos felkeressen egy épületgépész, energetikus szakembert, akinek a tanácsát ki tudja kérni az ügyben.

És jött, és elrendezte…

A szakember elvégezte szükséges számításokat, méréseket, azt olyan formában tálalja, amely a laikus számára is megérthető. A későbbiek folyamán együtt döntenek arról, hogy milyen megoldást válasszanak. Megállapítást nyert, hogy a házat vastagabb szigeteléssel kell ellátni, valamint a 15 éves nyílászárókat cserélni kell. Végezetül már csak az új fűtési rendszert kell kitalálni. A tulajdonos most a kondenzációs kazánok irányában gondolkodik. Így gyakorlatilag jó néhány év elteltével, és sok-sok kidobott pénzzel a háta mögött visszatért ugyanoda, ahonnan indult.

A történet számokban

num.jpg 

Az épület hővesztesége a PHPP szimulációs program szerint 7,6 kW, míg a fűtési igény 19 400 kWh/év. Elmondható, ha figyelembe vesszük, hogy 19 400 kWh hőenergiát, 5 kWh/kg fajlagos fűtési energiatartalommal rendelkező tűzifa esetén 3 880 kg-ból (7m3) lehet előállítani, akkor a szilárd tüzelésű fűtés 154 000 Ft/ év költséget eredményez, amely nem tartalmazza a tüzeléstechnikai veszteségeket, valamint a nedves tűzifa használatakor felmerülő kalorikus veszteségeket.

Villanyfűtés esetén a 19 400 kWh hőenergiát közel 19 400 kWh mennyiségű villamos energiából lehet előállítani. A helyi szolgáltató tájékoztatása szerinti A1 normál díjszabás esetén (37,56Ft/kWh) az éves fűtési energia költség becsült vételára 728 600 Ft/év. Figyelembe kell vennünk, hogy a tetőn elhelyezett napelemek által megtermelt villamosenergia hozam várható mennyisége 4 500 kW/év, így a fenti 19 400 kWh-ból ez az összeg levonandó. Ha tehát teljes egészében infrapaneles fűtést használnának a lakásban, annak költsége 560 000 Ft/év-re adódna.

Ezek után nézzük meg, mi lett volna, ha a tulajdonos marad a nyílt égésterű kazán mellett, és egyszerűen csak a hőszigetelésre költ.  Így a számítógépes programmal meghatározott fűtési energiaigény 8 766 kWh lett volna. Közelítő értékkent a jelenlegi gázárak figyelembevételével 12 Ft/kWh adódik.  Ebből kiszámítható, hogy a hőszigetelés után, ha marad a nyílt égésterű kazán a fűtés jelenleg 105 192 Ft/év-re adódik. 

A számokból is egyértelműen kitűnik, hogy a szakember bevonásával a felesleges költségek, kiadások elkerülhetők lettek volna. Még egy családi ház esetén is szükség van konzultációra egy-egy nagyobb beruházást illetően. A szakembereknek pedig képben kell lenniük a legújabb technológiákat illetően, hogy valóban korszerű, minden igénynek megfelelő, hatékony rendszert tudjanak javasolni. Kiemelten fontos a költségeket számszerűsíteni, hiszen a beruházók többsége ez alapján hozza meg a szükséges döntését.

Szólj hozzá!

7 tévhit a kondenzációs kazánokról

2017. november 17. 10:42 - gázvan

A félreértések elkerülése érdekében tisztázzunk néhány "legendát", amely a kondenzációs kazánokat körüllengi. Ne féljünk az újdonságoktól, és ha módunk van rá cseréljük le elavult kazánunkat.

vitodens-200-w-schnitt.jpg

1. tévhit: A kondenzációs kazánok drágák
Nem sokkal drágábbak, mint a hagyományos kazánok. Míg hagyományos, nyílt égésterű kazánokat 150-200 ezer forint körüli áron lehet beszerezni, addig jó minőségű, kondenzációs kazánokat 200-300 ezer forint között vásárolhatunk. Ami lényegesen megdobja a költségeket, az a kémény. A kéményrendszer kiépítése – függően attól, hogy milyen hosszúságú -, akár több százezer forint is lehet. Ezen kívül a tervek, az engedélyek beszerzése tovább növeli a költségeket. Azonban a beruházás akár középtávon, 5-10 éven belül megtérülhet, amely elsősorban a gázszámlában mutatkozik.

2. tévhit: A kondenzációs kazánok kevésbé megbízhatók
Tény az, hogy a kondenzációs kazán „érzékenyebb”, mint a hagyományos kazán, ezért több törődést igényel. Kisebb a hőcserélő csőkeresztmetszete, valamint az anyaga alumínium ötvözet, vagy rozsdamentes acél. Ezért a vízkő, valamint a víz klórtartalma okozhat problémákat. Azonban megfelelően kezelt vízzel, inhibítorok adagolásával, a fűtési rendszer beüzemelése előtti átmosással, iszapleválasztó, és mikrobuborék leválasztó beépítésével a technológia teljesen megbízható és hosszú életű.

3. tévhit: A kondenzációs kazánokat nehéz telepíteni
A kondenzációs kazán telepítése nem sokban különbözik egy hagyományos gázkazán telepítésétől.

4. tévhit: A kondenzációs kazán kéményén távozó „füst” zavaró
Nem füst, hanem gőz. Mivel a kazánokat elhagyó füstgáz a kondenzációnak köszönhetően lehűl, a kémény kivezetése körül észlelhető egyfajta köd, ami egyáltalán nem veszélyes. A szakszerűen beállított, beüzemelt kondenzációs kazánokból a kilépő káros anyag tartalom minimális, tizede a hagyományos kazánokból kilépő káros anyagoknak. Bár, lehet, hogy zavaró a köd, de egyáltalán nem veszélyes, és valójában azt bizonyítja, hogy a kazán rendeltetésszerűen működik. Ettől függetlenül, ha parapet kivezetéseket terveznek a kondenzációs kazánokra, körültekintően kell kivitelezni, hogy a szomszédos ingatlanokat, illetve a gyalogosokat ne zavarja a kipufogón kiáramló köd.

5. tévhit: A kazán kondenzátum komoly gondot jelent
A modern kondenzációs kazán rendszerek működése esetén körülbelül csak egy liter per óra kondenzátum keletkezik, melynek a pH-szintje 3,5 és 5 körüli, amely kevesebb, mint a tehéntej savassága. Ha a megfelelő lefolyócső, kondenzvíz elvezető van telepítve, akkor nem kell aggódni a kondenzátum miatt.

6. tévhit A kondenzációs kazánok fenntartása bonyolult
Nem bonyolultabb, mint a hagyományos kazánoké. Évente ellenőriztetni kell a szerelővel a működést, aki a szükséges beállításokat elvégzi.

7. tévhit Kondenzációs kazánokat nem lehet a meglévő fűtési rendszerhez illeszteni
A kondenzációs kazán a legtöbb meglévő fűtési rendszerhez könnyen illeszthető. Nincs szükség feltétlenül nagyobb radiátorokra sem. Bár a marginális haszon mintegy 3 százalékát lehet elérni túlméretezett radiátorok hálózatba kapcsolásával, a teljes éves fűtési költségek tekintetében a kondenzációs kazán a standard méretű radiátorok esetében is jelentősen csökkenti a gázfogyasztást, és nagyobb költségmegtakarítást eredményez.

 

Szólj hozzá!

A szén-monoxid mérgezés megelőzhető!

2017. november 16. 10:01 - gázvan

Már ebben az évben is több CO mérgezéses esetről hallottunk a híradásokban, köztük egy halállal végződő tragédia is volt. Az esetek többségében a hibás tüzelőberendezés, a túl jól záródó ablakok, a páraelszívók okozzák a balesetet. Kis odafigyeléssel mindez megelőzhető lenne.

boy-in-the-soviet-gas-mask-4-1306632.jpg

A szén-monoxid egy éjszaka alatt akár egy egész családot is képes megölni, ha a tulajdonos az alapvető óvintézkedéseket nem teszi meg a mérgezés elkerülése érdekében. Nem igaz, hogy mindez pénzkérdés lenne! Inkább az alapvető információk hiánya és a hanyagság okozza a tragédiák többségét. A szénmonoxid színtelen, szagtalan, a tökéletlen égés során keletkező gáz, amely súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt, a szívet. Szén-monoxid forrása egyaránt lehet a nem megfelelően működő nyílt égésterű, régi, hagyományos gázkészülék, a kályha, és a kandalló.

Probléma okozója:

  • az eltömődött, nem tisztított kémény
  • az elhanyagolt gázkészülék, a repedt cserépkályha
  • a rossz állapotú vagy túl alacsony kémény, ahol a szél visszanyomhatja a füstöt
  • egy kéménybe több, főleg különböző típusú tüzelőberendezéseket kötnek
  • jól záródó ablakokra cserélik a régit, és páraelszívót, központi porszívót használnak a nyílt égésterű kazánnal, kandallóval egy légtérben. Ezáltal a lakásban csökken a nyomás, és az szén-monoxid visszaáramlik.
  • a levegő útját elzárják, amikor még el nem égett, izzó szén van a tűztérben, hogy ezáltal nem menjen ki a füsttel a meleg

Mindenképpen ellenőriztessük a berendezéseinket szakemberrel. Ne sajnáljuk rá azt a pár ezer forintos költséget, nem éri meg! A nyílt égésterű gázkazános, vegyes tüzelésű berendezések esetében mindig legyen CO jelző felszerelve. A hiteles mérőberendezések listája itt található. Mivel a kötelező kéményellenőrzés megszűnt, évente egyszer rendeljük meg ezt a kéményseprő szolgáltatást, és kérjük számon az elvégzett munkát. A kéményseprő vizsgálat továbbra is ingyenes marad.

Figyeljünk a lakás légellátására. A szén-monoxidmérgezések döntő többsége a nyílászárócserék, a ház szigetelése után következik be. Sajnos a gázkészülék, a fűtésrendszer felújítására már nem marad pénz, így hiába a látszólagos korszerűsítés, ha továbbra is 30 éves kazán dübörög a szobában, fürdőszobában, konyhában.

Ha jelez a szén-monoxidjelző:

  • Vegyük komolyan! A készülék biztosan nem rossz. Sajnos sok esetben panaszkodnak készülékhibára, holott valós probléma a szén-monoxid jelenléte a lakásban.
  • Kezdjük el a szellőztetést, és kapcsoljuk ki a tüzelőberendezést.
  • A lehető legrövidebb idő alatt hívjunk szakembert a helyszínre!

Ha nincs szénmonoxid jelző, de az alábbi tüneteink vannak:

  • Fejfájás, szédülés, émelygés érzünk, azonnal szellőztessünk, levegőzzünk, és forduljunk orvoshoz. Más betegség is okoz ilyen tüneteket, de ne bagatellizáljuk el a helyzetet! Gondoljunk a legrosszabbra.

Szén-monoxid koncentráció*

Emberi szervezetre kifejtett hatás

200 ppm

2-3 óra tartózkodás után fejfájást okoz

400 ppm

1-2 óra után fejfájás, rosszullét, hányinger

800 ppm

45 perc után fejfájás és rosszullét

1600 ppm

20 perc után eszméletvesztés, 2 óra után halál

3200 ppm

5-10 perc után eszméletvesztés, 30 perc után halál

6400 ppm

1-2 perc után eszméletvesztés, 10-15 perc után halál

12800 ppm

1-3 percen belül beáll a halál

*A szén-monoxid koncentrációját leggyakrabban ppm-ben (parts per million) adják meg, mely egy milliomod részt jelent. Az 50 ppm azt jelenti, hogy egymillió levegő molekula közül 50 darab szén-monoxid molekula.

Szólj hozzá!

Gyűjtőkémények bűvkörében

2017. november 14. 09:54 - gázvan

Egyre nagyobb problémát okoznak a társasházak életében a gyűjtőkémények. A teljes kéménycsere drága, ráadásul a lakók mindegyikének bele kell egyeznie a felújításba. Így a legtöbb esetben patthelyzet alakul ki.

hertfordshire-chimney-sweep1.jpg

Milyen gázkazánra cserélhetek?

Ha a társasháznak olyan gyűjtőkémény rendszere van, melyre hagyományos, nyílt égésterű kazánok csatlakoznak, és a régi kazán felmondja a szolgálatot, akkor minden további nélkül lehet nyílt égésterű kazánt cserélni legálisan. Ez a legolcsóbb megoldás, mellyel a társasházi lakók élhetnek, ki kell választani egy jó gázszerelőt, aki megvásárolja a gázkazánt, és végrehajtja, lepapírozza a cserét. Kondenzációs kazánt viszont egyedileg semelyik lakó sem csatlakoztathat az ilyen gyűjtőkéményekre, mert ez a megoldás életveszélyes állapotokat idézhet elő a társasházakban. Miért is? A kondenzációs kazánban egy ventilátor hozza létre az égéstermék áramlását, míg a nyílt égésterű kazánoknál a légcsere gravitációsan történik, nagyságrendekkel kisebb nyomáson. Ha egy gyűjtőkéményre akár csak egy ventillátoros kazán is csatlakozik, akkor fennáll a veszélye, hogy a kéményben a légáramlás megbomlik, és valamelyik nyílt égésterű kazánba visszajut az égéstermék a szén-monoxiddal együtt, amely mérgezést okozhat. Korszerű, energiatakarékos kondenzációs kazánra csak akkor cserélhetnek a társasház lakói, ha minden tulajdonos beleegyezik a kémény felújításába, és mindenki egyidejűleg lecseréli a tüzelőberendezését. Ez a legköltségesebb megoldás, amely több 10 millió forintjába kerülhet a társasháznak.

Mi van, ha turbós készülékem csatlakozik gyűjtőkéményre?

Ez a lehető legrosszabb állapot. Ha egy turbós gyűjtőkéményes társasházban valakinek meghibásodik a turbós gázkazánja, azt legálisan nem cserélheti ki. Turbós kazánokat ugyanis 2015-e óta nem lehet forgalomba hozni, valamint az ilyen gyűjtőkéményekbe sem a nyílt égésterű, sem pedig a kondenzációs kazán nem csatlakoztatható. Egyetlen esély, ha meggyőzi a társasházat a gyűjtőkémény felújításáról, és mindenki cserél gázkészüléket egyidejűleg, illetve, amíg lehet, javíttatja a meglévő turbós gázkazánt. Alternatív fűtési megoldásként szóba jöhet a villamos fűtés, de sok esetben ezt nem bírja el a korszerűtlen villamos hálózat, és jóval drágább (legalább háromszor annyiba kerül), mint a gázfűtés. Használhat még fűtő split klímát, amely talán a legolcsóbb, legkedvezőbb megoldás. Illetve a hőszivattyú is számításba jöhet, viszont a készülék 1,5-2 millió forintos telepítési költsége elrettentő lehet. Az más kérdés, hogy 8-10 éven belül megtérül a beruházás.

Gyűjtőkémény erdők

Ma, Magyarországon tízezres nagyságrendben fordulnak elő olyan társasházak, ahol gyűjtőkémények üzemelnek. Nyugat Európában a gyűjtőkémény ismeretlen fogalom, a volt szocialista országok közül csak a lengyelek járnak hasonló cipőben.  A probléma tehát előbb-utóbb sokakat utolérhet. Célszerű tehát jó előre felkészülni, hogy ne érje a társasházak lakóit meglepetés. Képben kell lenni, hogy milyen tüzelőberendezés, gázkazán „lóg” a falon, és milyen kéménybe csatlakozik. A közös képviselő biztosan tud erről bővebben információt adni.    

Szólj hozzá!

6 apró lépés a jól működő fűtésért!

2017. november 10. 13:51 - gázvan

Néhány dolgot magunk is ellenőrizhetünk a fűtésünkkel kapcsolatban. Összeszedtük 6 pontban melyek azok a bárki számára elvégezhető apró lépések, amely a jól működő fűtésrendszerhez elengedhetetlen.

boilercheck.jpg

  1. Víznyomás ellenőrzés: a gázkazánokon van egy nyomásmérő óra, amely vagy közvetlenül látszik, vagy le kell hajtanunk egy kis táblát, hogy hozzá férjünk a vezérléshez. A kazánban a víznyomás 1-1,5 bar között kell, hogy legyen.
  2. Utántöltés: Ha a víznyomás alacsony, azaz 1 bar-nál kisebb, vizet kell töltenünk a rendszerbe. Mindegyik gázkazán alján van egy kis csap – általában fekete színű -, melyet megnyitva vizet engedhetünk a rendszerbe. A csapot megnyitva töltsük addig a rendszert, míg a nyomásmérő mutatója 1-2 bar közé nem kerül. Ezután zárjuk el a csapot.
  3. Légtelenítés! A radiátorokat többnyire légtelenítő szeleppel látták el, mely csavarhúzóval nehezebben, légtelenítő kulccsal könnyebben nyitható. Nyissunk óvatosan a szelepen, és hagyjuk a levegőt kiáramolni. Spriccelő, szuszogó, bugyborékoló hangon távozik a levegő, majd amikor már kis sugárban folyik a víz, zárjuk le a szelepet. Minden radiátornál végezzünk légtelenítést. Ha ez megtörtént, a gázkazánon ellenőrizzük a víznyomást, ha alacsonyabb lett, mint 1 bar, töltsük fel vízzel a rendszert.
  4. Hallgassuk, és figyeljük meg a kazán működését! Ha fura hangot tapasztalunk, a szivattyú hangosabban jár, akadozik, nehezen akar begyújtani a kazánunk, akkor minden esetben hívjunk szerelőt. Ha rendellenes égést tapasztalunk, nagy lángok csapnak fel, nagy légnyomással berobban a kazánunk, szintén szerelőre lesz szükség. A gázkazán nem játék, ne kockáztassuk a készülék meghibásodását télvíz idején.
  5. CO jelző: nyílt égésterű kazánok esetében mindig használjunk szénmonoxid jelzőt. Kéthavonta nem árt tesztelni a készüléket. A tesztgomb hosszú lenyomásával a készülék villog, illetve hangot ad, amely azt jelzi, hogy az életmentő eszköz megfelelően működik.
  6. Gázszag: ha gázszagot érzünk a készülék körül, akkor haladéktalanul hívjunk szerelőt!

 

Szólj hozzá!

Csak egy kis gázkészülék karbantartás!

2017. november 10. 13:05 - gázvan

Előfordul, hogy a gázszerelőt készüléktisztítás, karbantartás miatt kihívják egy címre. Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy többről lesz itt szó, mint egyszerű karbantartás. A hazai gázkészülékek átlagosan nagyon rossz állapotban vannak, többségük, kb. 80 százalékuk csere érett. Bármikor meghibásodhatnak, akár a legnagyobb ünnepekkor is felmondhatják a szolgálatot. Sajnos nem egy esetben robbantak már fel elhanyagolt készülékek. A tulajdonosok hajlamosak az utolsó percig kivárni, amikor már megvan a baj, leáll a készülék, illetve  - mint azt a feti videó is mutatja - lángokban áll a tüzelőberendezés. Ez már nem karbantartás, vagy tisztítás, itt már szervizre, sőt készülékcserére van szükség, aminek a költsége sokszorosa lesz a 10-20 ezer forintos karbantartási árnak.

Fel kell hívjuk a lakástulajdonosok figyelmét arra, hogy ne várjanak ki az utolsó pillanatig, egy jól karbantartott, valódi szakemberrel évente átvizsgáltatott, kitisztított készülék hosszú évekig szolgálja gazdáját. Ezen kívül azt is tudnunk kell, hogy a "kiporszívózás", nem tisztítás. A kazánt igenis szét kell szerelni, a fúvókákat át kell öblíteni, és a gázkészülékeket tüzetesen át kell vizsgálni. Ez minimum 35-40 percet vesz igénybe. Sajnos sok a visszaélés a magukat szakembernek kikiáltók körében is. ne habozzunk elkérni az arcképes gázszerelői igazolványt, ha meg akarunk győződni arról, valódi szakemberre bízzuk készülékünket!

Szólj hozzá!